Dinner on Christmas Eve

Sziasztok!

Először is remélem jól telik a karácsonyotok! Mivel az egész karácsonyi főzés mizériámba beavattalak titeket és számos ötletet adtatok, ezért úgy gondoltam az a legkevesebb ha a végeredményről is számot adok egy szentestei beszámoló keretében.

Mikor elbúcsúztam tőletek már csak a főétel elkészítése volt hátra, itt kicsit igyekeztem elrugaszkodni a képességeimtől és valami újfélét alkotni, majd mindjárt megmutatom képen is a végeredményt. Igazából miután utolsó lépésként betoltam a husit a sütőbe annyira erőt vett rajtam a fáradtság, hogy legszívesebben lefeküdtem volna aludni. Nem volt kedvem szépen kiöltözni sem, így idén először fordult elő, hogy csövistyleban nyomultam Szenteste, kicsit szégyellem is magam. Utolsó simítások gyanánt bevittük a konyhából az asztalt a nappaliba, felraktuk az abroszt, hogy azért mégis legyen valami ünnepi dolog, megterítettünk, majd elkezdtük díszíteni a mini fát, amin jól össze is vesztünk, úgyhogy az ünnepi percekben én átbőgtem a karácsonyi Michael Bublé albumot, nesze neked karácsony. Persze kibékültünk aztán, mint mindig és odaadtam az ajándékot, ezután már ketten itattuk az egereket.=D Közben elfelejtkeztünk a husiról, ami így kicsit odapirult, mondjuk én pont úgy szeretem, szóval nem sajnáltam, csak akartam nektek egy teljes tepsiset fotózni, de olyan negró kinézettel inkább nem erőltettem a dolgot. Miután megvacsoráztunk már sokkal jobb lett a kedvem, mert megnyugodtam, hogy finom lett minden és nem vagyok olyan nyomi háziasszony. Aztán kis mosogatás és pakolás után lefeküdtünk az ágyba, baromi fáradt voltam, de nem akartam elaludni, hogy ne érjen véget a Szenteste.

Igazából jó volt ez az első külön töltött karácsony, csak mégis kicsit fura is. Nem is a veszekedés zavart, (mert az otthon is szokott lenni, ahogy meséltem fadíszítésnél ugye kötelező program) hanem hogy olyan kevesen voltunk, meg mivel már korábban megkaptam az ajándékom nem várt semmi meglepetés, valamint otthon mindig olyan csodálatos ünnepi asztal van, meg sok-sok dekoráció, itt nekünk meg még nincs annyi mindenünk, hogy megteremtsük az otthon megszokott hangulatot. Szóval maradt egy kis űr a szívemben, de senki sem mondta, hogy könnyű a kezdet.

Na nem elmélkedek tovább, mutatom, hogy mit kavartam össze egy nap alatt a konyhában.
A végleges és hivatalos menü tehát a következő volt: szőlőleves / parasztsonkába tekert fügés csirkemell narancsszósszal és rozmaringos krumplipürével / üdítő lime kocka / tömény csokis süti

Vizuális típusoknak pedig képekben, balról jobbra az előbb felsorolt sorrendben:

Igaziból annyira nem látványosak a kaják, viszont higgyétek el, hogy fincsik voltak, és én még véletlenül sem vagyok elfogult magammal szemben. Búcsúképpen mivel magamról nem tudok szép képet mutatni, így íme a kis törpilla karácsonyfánk, bár haragszom rá, mert idén 2 díszítés után rájöttem, hogy utálom ezt a procedúrát:

nemtudok láttok e belőle valamit, sima arany,
minigömbökkel, girlanddal és lamettával

Ma egyébként egyedül vagyok itthon, mert Zs ügyel, de holnap reggel ahogy hazaér megyünk haza Pestre, ott már lesznek jó sokan.=)

További minden szépet és jót kíván nektek: zsann.*