Recept: gyümileves pofonegyszerűen

Sziasztok!

Nos azt hiszem, ha most a rokonaim olvasnák a blogomat igencsak jót derülnének ezen, hogy én itt receptekről írogatok. Szó, mi szó: nem vagyok az a konyhatündérfajta.=) De ha már karácsonykor begyűrűzött a gasztronómia a blogra, akkor engednem kell neki tovább az utat, például egy önálló poszt formájában. És ugye abból fakadóan, hogy szeretek minél kevesebb időt a konyhában tölteni, a néhanapján elkészített ételeimre az egyszerűség jellemző, ez a mai recept is abszolút ilyen lesz, mindjárt meglátjátok.

A főszereplő a gyümölcsleves. Nem tudom kinek milyen emlékképek ugranak be, de saját tapasztalatomból kiindulva a hazai menzakultúra jelentősen mérgezi a gyümölcsleves megítélését. Mert ott a gyümölcsleves forró, és hatalmas tejföl vagy habarás vagy ki tudja milyen fehérségek úszkálnak benne, szóval nekem egyszeri kóstolás után már a "kösznem!"-kategória szerves része lett. Éles ellentétben viszont ott állt Anyukám gyümölcslevese, ami könnyed, jéghideg, és tele van gyümölccsel, mennyei. Persze időközben éttermekben kóstoltam sokféle fajtát, ami jobb esetben olyan volt, mint amilyet Anya szokott, vagy másmilyen, de finom és bizony sajna még most is belefutok a forró borzalomba.

Az én gyümölcsleves karrierem karácsonykor kezdődött, a szőlőlevessel. Szépen kiírtam a receptet egy szakácskönyvből és noha Anya mondta, hogy ne úgy csináljam, (itt bizony nem vettem észre, hogy a tiltakozó tanácsadása tulajdonképpen nem volt más, mint a gyümilevesének a receptje...figyelmetlenZsann.) én hajthatatlan voltam. Az a recept sem volt bonyolult, de tejszínt írt hozzá és bármennyire óvatosan kevertem össze a hozzávalókat, ebben is megjelentek a "vitamingolyók" (Zs csak így hívja azokat az úszkáló fehér darabkákat) és szép kis karácsonyi bosszúságot okoztak Nekem. Itt jött el az elhatározás, hogy legközelebb már úgy csinálom ahogy Anya mondta, és miután tegnap megettük mindegyszálig a gyümölcslevesemet boldogan nyugtáztam, hogy sikerült reprodukálnom.=)

Na de nem dumálok tovább, íme a recept:

Hozzávalók: ez az a pont, amikor én mindig bajban vagyok, mert sosem szoktam pontos mértékeket használni, mindent csak úgy érzéssel, aztán vagy bejön vagy nem.De itt most megpróbálok mértékeket megadni, de azért ne vegyétek szentírásnak, hagyatkozzatok Ti is az érzéseitekre!=) Szóval 4 tányér leveshez kell: 1 zacskó fagyasztott erdei gyümölcs mix (400g), 1 csomag vaníliapuding, 3+3 evőkanál cukor, 1 liter + 1 evőkanál víz, 3 deci tej, 1 teáskanál citromlé, fűszerek (szegfűszeg, fahéj, csillagánizs), esetleg zselatin igény szerint

Elkészítés:
- A 3 evőkanál cukrot az 1 evőkanál vízzel melegítem egy lábosban addig, amíg halvány karamellét nem kapunk. (1. ábra - én itt barna kockacukrot használtam, mert a barnacukrot jobban szeretem, de ez az ízek szempontjából lényegtelen)
- Ebbe a karamellébe beleforgatom a gyümölcsmixet, úgy, hogy szépen bevonja a karamell a gyümölcsöket, de fontos, hogy ne csináljuk túl sokáig. (2. ábra)
- Ezt az egészet felöntöm az 1 liter vízzel, hozzáadom a citromlevet, belerakom a fűszereket, (nekem csak őrölt fahéj volt itthon, így a többit kihagytam, de ha darabos fűszerek is mennek bele célszerűbb teatojásban belelógatni), és leveszem a tűzről, mert ezek a típusú gyümölcsök elég puhák és semmi szükség pépesre főzni őket.
- Közben egy bögrébe a pudingport kikeverem a 3 evőkanál cukorral, majd hozzáöntöm a tejet és addig kavarnyászom amíg csomómentes nem lesz. (tisztára, mint gyerekkorunkban, nemde?) (3. ábra)
- Amikor kikevertem a pudingot, visszarakom a tűzre a gyümölcsöket és folyamatos kevergetés mellett, szépen lassan, fokozatosan hozzáöntöm a pudingot. Itt tényleg fontos a fokozatosság, különben itt is megtörténik, hogy nem csak a gyümölcsök fognak úszkálni a levesben.
- Addig főzöm, amíg a puding miatt el nem kezd sűrűsödni. (4. ábra) Aki esetleg még zselésebben szereti, az a puding hozzáadása során, szintén óvatosan kevergetve, adhat hozzá zselatint is.
- Mivel a gyümölcsleves csak hidegen az igazi, így várjuk meg amíg kihűl, majd rakjuk hűtőbe. Célszerű már előző este megcsinálni, és akkor ebédkor tökéletes lesz a hőmérséklete. Igazi nyári étel, de nekem télen is lecsúszik.=)
- Bon appetit!

Nos igazából ennyi a recept, természetesen más gyümölcsökkel is lehet készíteni. Arra kell figyelni, hogyha az a gyümölcs keményebb - többet kell főzni, ha édesebb - több citromlevet kell hozzáadni. Valaki kérdezte tőlem a szőlőleves receptjét. Azt is ugyanígy ajánlom, azzal a különbséggel, hogy a szőlő karamellébe forgatása után, 6dl víz + 4dl fehérbor keverékével kell felönteni és utána még kb. 7-8 percig forralni. A többi   rész ugyanígy mehet.

Hát ennyi volt a recept, nem mondom, hogy ez a világ legeslegeslegfinomabb gyümölcslevese, de szerintem az egyszerűsége miatt olyan nagyszerű, és tényleg nagyon üdítő.

Ha valaki esetleg elkészíti közületek, majd számoljon be, ennyi voltam, üdv:

kuktaZsann.*