balatoni élet

Nos. Hellooka.

Meg aztán elfelejtettem tegnap nektek írni az életemről itt a balatonon, na ne gondoljátok, hogy izgalmas lenne, de azért jól megkapjátok most ezt a postot.=D

Ugye szerda este jöttem le, csütörtökön 1 óra alvás után kezdtem reggel 6kor, azt hittem meg fogok halni, mégis egész nap pörögtem és este 11ig fentmaradtam. A nemalvásom oka a szállás. Eredetileg egy kb. 1km-re lévő szálláson laktam volna, egy rohadtszép csajjal egy szobában (csodálkozom is, hogy nekinincs blogja, mert annyira olvasnám a postjait) de az a lakás egy putri volt, ráadásul 3 kutya volt az udvarban és én ugye parázom a kutyáktól. Így átkértem magam a bisztró és a pub felett lévő szállásra, ami nem egy palota, de szerintem jóval jobb, mint a másik. Persze itt sem olyan könnyű az alvás, mert 6an vagyunk egy pindurka szobában, a tetőtér miatt könnyen hőség lesz (már 25foknál is az van) illetve éjszaka felhallatszik mindenféle zaj, ami a hétvégi bulik alkalmával elég nagy. Nem panaszkodni akarok, mostanra azért már megszoktam mindent, vettem füldugót, ami új távlatokat nyitott az életemben.=P

A munka a szokásos, vagyis ugyanaz mint tavaly. A kezem már totál kiszáradt a sok mosogatástól, amit a citrom ki is csíp, szóval nem ajánlom senkinek a simogatásom.=) Sajnos még mindig többségében nappal vagyok és hétvégén azért nappal is összegyűlnek az emberek, viszont ekkor harmadannyian vagyunk rájuk, szóval elég káoszamigosz, pluszban a főnök is segít ilyenkor és nagyobb eséllyel tud belekötni a munkámba, főleg a kávécsodák elkészítésénél, amiket egyébként is szívből utálok. Ezért múlt szombaton el is bőgtem magam, mikor leosztotta a jegeskávémat meg a kapucsínómat. Tudom, hogy elég gáz, de elegem lett az egész napos ezt ne így- ezt ne úgyból. Meg legszívesebben hazáig rohantam volna.

Az is elég rossz, hogy Zs nincs itt, sőt az a legrosszabb. De vasárnap lejön pár órára, akkor az lesz a legjobb.=)

Amúgy eléggé panaszáradatot sikerült idevarázsolnom, persze tudtam, hogy ez így lesz, viszont ami jó, hogy a kollégák legtöbbjével, noha más világban élek, elég jól el tudok lenni, beszélgetni, talán már kevésbé utálnak, mint régebben. Szerencsére már tavalyelőtt óta sokat cserélődtek, így nem emlékeztetnek az akkori viselkedésemre (pasiügy meg sok bebaszcsi).

Tegnap pont szabadnapom volt, gondoltam, hogy lemegyek bulizni, de hétfő este ez elég lehetetlen meg olyan ember nincs itt lent, akivel totál jól érezném magam. Új embereket valahogy nem akarok megismerni, majd szeptembertől Szegeden.

Szerintem más nincs, a Balatonban nem fürödtem, bármennyire a parton vagyunk, itt mindenki nagyon ritkán jut le a strandra, dehát nem is ezért jöttünk, hanem, hogy jól megvastagodjon a buksza. Ámen.

Nos lépek, gondoljatok rám és akkor én is rátok. Szeretet: zsannulisz.