Hello Lányok!
Húúú amennyire szkeptikusan kezeltem a tegnapi házibulit, végül annyira őrültjóóót táncoltam,hjaaajj!
Körülbelül 20an voltunk, most még a lányarány is jobb volt, mint legutóbb, mondjuk annyira nem beszélgettem senkivel. Igazság szerint nehezen oldódom idegenek társaságában, aztán ha végre valahára feloldódtam, akkor meg lelőni sem lehet. Néhány közeli ismerősöm ezt tudná igazolni.=) Tehát ott tartottam, hogy ültem Zs-vel meg néha egyedül és iszogattam, de mivel előtte bekajáltunk a Zs-hazában, így egy lónyugtató sem tudott volna kiütni.=$ Aztán 10-kor megjött a DJ. Jó nem volt egy davidguetta, de volt keverőpultja és ami a legfontosabb, hogy csomó retrolínót tolt, énmeg úgy megörültem, eszembejutottak a mÁgneskás bulik, be is rongyoltam táncolni. Nem tudom a többi ember mit szólt, hogy a sarokban ülő NémaNóra egyszercsak kikelve önmagából ŐrültÖzsébként táncol, de őszintén szólva nem érdekelt, mert nagyon jól éreztem magam, végre bepótoltam a szefhe-napokat egy picit.
Éjjel egy fele még egy olyan is megtörtént, hogy a zenei felhozatal kicsit lelankadt, én meg gondoltam itt az ideje a szunyának és elindultam fogatmosni, mikor meghallottam, hogy az a szám megy amit kértem, szóóval fogkeféstől rohantam a parkettre. =/ Azthiszem a tegnap esti fotósorozatot offolni kéne..=)
Hát összességében ennyi a tegnap, ma itthonülös, evős, fetrengős nap volt, most Zs lelépett haverozni, de én gondoltam itthonmaradok a Bloggerinákkal, tegnap néha már úgyis többet tudtam meg a fiúk csodálatos életéből, mint valaha is akartam.=)
Húú jövő héten igyekszem univerzálisabb posztokkal jelentkezni, mert az életem történései lehet csak nekem izgalmasak vagy néha még az sem.
Páá: zsanna.*
(u.i.: Most így visszolvasva túl sok a szleng. Excusez moi!)
2011-04-02
2011-04-01
semmit sem szabad várni,ó!
Nahát vége a szefhe-napoknak. Nagyon shit volt az egész... Kezdődött ott, hogy hétfőn Zs-t nem engedték be a buliba, aztán kedden sem tudtunk elmenni, mert angol lecót kellett írnom, szerdán elmentünk mindketten, de jól össze is vesztünk, tegnap a szabadtéri őrületen punnyadás volt, zorb nélkül, pedig idén is legurultam volna szívesen, este meg mÁgneska már megint bealudt, így műszempillásan, belőtthajasan, szépruhásan és józanul hazajöttünk aludni. Pedig a whitecoat a legcoolabb buli szokott lenni és megintcsak nem jutottam le a retroba sem.Valaki mostmár elvihetne!=) Egyébként a helyzet úgy áll, hogy a 2 nap alatt mÁgneska Zs-t is és engem is magára haragította. HmmHmm...ja és most is bebizonyosodott, hogy amit az ember nagyon vár, az nem lesz olyan jó. Éljenek a spontán dolgok!=)
Egyébként hamarosan indulunk Zs-ékhez, ma is megyünk házibuliba, bár ott a fiú lány arány 95-5 szokott lenni, meg mire odaérünk már mindenki hullrészeg és kidőlnek mire én feléledek. Sebaj. Ja meg lesz családi ünneplés is, nyaminyami sok finomság, már látom, ahogy hétvége után mégsem kell beszűkíteni a chinomat.=/
Hát mindenkinek szép hétvégét, csók: zsann.
U.i.: És ma 15hónap, hoppálá, öregszik a szerelmünk. =)
2011-03-30
új irány
Halihóóó!
Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem írtam, igazából nem tudtam miként meséljem el a történéseket. Szóval nyelvvizsga. A leglényegesebb információ, hogy 99%-os valószínűséggel megbuktam. (nincs hivatalos eredmény, de szerintem nekem lényegtelen megvárni.) Persze aztán egy ilyen sikertelen vizsgához többféleképpen jut el az ember: van, hogy előtte tanul, majd elmegy vizsgázni, aztán pedig csalódottan nyugtázza, hogy ez most nem sikerült, de majd legközelebb. Aztán van amikor az ember az idegességtől kikészíti magát: naponta egy 100as papírzsepi, éjszakánkénti gyomorgörcs, hisztiroham. Nos hát nekem így sikerült az egész. Soha ennyire még nem borultam ki semmitől, talán túl nagy falat volt ez az egész, talán túl sok minden múlott rajta. Nem tudom. Viszont azóta a néha rámtörő párperces 'neméreksemmit' érzésektől eltekintve boldog vagyok. Végre tudom élvezni a napsütést, sétálni az utcán, ruhákat nézegetni, ékszereken agyalni, nyugodtan ebédelni, nincs bennem feszültség és a könyvtárat a héten messzire kerülöm. Tudom, hogy idén sem lesz diplomám és nem mehetek mesterképzésre, lehet, hogy soha nem is élem át milyen egy saját diplomaosztó, mégis lehet, hogy nem véletlenül van így. Lehet ha szeptembertől elkezdek dolgozni, talán végre megtalálom magamat, amit valóban szeretnék csinálni és nem azt amit 'kell'. Soha nem szerettem amit egyetemen tanulok, és lehet, hogy a mesterképzést se szeretném. Persze még most is szeretnék diplomás lenni, csak jelen pillanatban nem érzem úgy, hogy valaha is sikerülne nekem egy nyelvvizsga, ami ugye elengedhetetlen hozzá. Nem tudom mi lesz velem szeptembertől, leszek-e még valaha gondtalan, vagy az a felnőttéletben már lehetetlen dolog. Majd minden kiderül.
Hát ennyit rólam, most pedig shopping!=)
Tegnap csak úgy unaloműzésből elmentünk Zs-vel a tescoba, és ott végre megtaláltam a régóta keresett chinonadrágomat. Ráadásul clubcardos kuponnal mindössze 3000Ft volt. Színben is stimmelt, csupán a mérettel volt gond, mert ebben a színben a rámvaló darabot elméretezték és igazából ugyanakkora volt mint az eggyel kisebb méret. De nem akartam lemondani ilyen jó áron róla, így az eggyel nagyobbat vettem meg, ami kicsit boyfriendes így, meg öv nélkül le is csúszik, de majd Mamma bevesz belőle. De annyira örülök, hogy végre van nekem is, láááv chino!=)
Másik: szintén a tescoban találtam egy bájos nyakláncot, és mivel bizsufüggő vagyok, nem tudtam otthagyni. 1490 Ft volt. Na erről ha minden igaz képet is teszek fel. Körülbelül a mell fölé érő nyaklánc: rózsákkal, gyöngyökkel és egy madárral, valamint én még tettem rá egy itthon lappangó pici szívet. (Ismételten bocsi a rossz minőségért.)
Szeretném nektek megmutatni az újdonsült szerelmemet, a chino beszerzésével ő lesz a Glamour-napok fő tárgya, remélem lehet majd kapni az üzletekben, és nem kapkodják el. Egyébként a képet a six honlapjáról szedtem, úristen keeeeeeell! Ha bárki lát ilyet bármely CundAban vagy sixben azonnal jelezzen, köszii!=)
Húú végezetül bebökök ide egy zenét, most posztírás közben találtam meg véletlenül, de kb. 10x lejátszottam. Ja amúgy ma tényleg belevágunk a bulizásba, mert sem tegnap, sem tegnapelőtt nem sikerült. Juhééé!
Legyetek jóók, puszillak benneteket: Zsannu.*
Bocsánat, hogy ilyen sokáig nem írtam, igazából nem tudtam miként meséljem el a történéseket. Szóval nyelvvizsga. A leglényegesebb információ, hogy 99%-os valószínűséggel megbuktam. (nincs hivatalos eredmény, de szerintem nekem lényegtelen megvárni.) Persze aztán egy ilyen sikertelen vizsgához többféleképpen jut el az ember: van, hogy előtte tanul, majd elmegy vizsgázni, aztán pedig csalódottan nyugtázza, hogy ez most nem sikerült, de majd legközelebb. Aztán van amikor az ember az idegességtől kikészíti magát: naponta egy 100as papírzsepi, éjszakánkénti gyomorgörcs, hisztiroham. Nos hát nekem így sikerült az egész. Soha ennyire még nem borultam ki semmitől, talán túl nagy falat volt ez az egész, talán túl sok minden múlott rajta. Nem tudom. Viszont azóta a néha rámtörő párperces 'neméreksemmit' érzésektől eltekintve boldog vagyok. Végre tudom élvezni a napsütést, sétálni az utcán, ruhákat nézegetni, ékszereken agyalni, nyugodtan ebédelni, nincs bennem feszültség és a könyvtárat a héten messzire kerülöm. Tudom, hogy idén sem lesz diplomám és nem mehetek mesterképzésre, lehet, hogy soha nem is élem át milyen egy saját diplomaosztó, mégis lehet, hogy nem véletlenül van így. Lehet ha szeptembertől elkezdek dolgozni, talán végre megtalálom magamat, amit valóban szeretnék csinálni és nem azt amit 'kell'. Soha nem szerettem amit egyetemen tanulok, és lehet, hogy a mesterképzést se szeretném. Persze még most is szeretnék diplomás lenni, csak jelen pillanatban nem érzem úgy, hogy valaha is sikerülne nekem egy nyelvvizsga, ami ugye elengedhetetlen hozzá. Nem tudom mi lesz velem szeptembertől, leszek-e még valaha gondtalan, vagy az a felnőttéletben már lehetetlen dolog. Majd minden kiderül.
Hát ennyit rólam, most pedig shopping!=)
Tegnap csak úgy unaloműzésből elmentünk Zs-vel a tescoba, és ott végre megtaláltam a régóta keresett chinonadrágomat. Ráadásul clubcardos kuponnal mindössze 3000Ft volt. Színben is stimmelt, csupán a mérettel volt gond, mert ebben a színben a rámvaló darabot elméretezték és igazából ugyanakkora volt mint az eggyel kisebb méret. De nem akartam lemondani ilyen jó áron róla, így az eggyel nagyobbat vettem meg, ami kicsit boyfriendes így, meg öv nélkül le is csúszik, de majd Mamma bevesz belőle. De annyira örülök, hogy végre van nekem is, láááv chino!=)
Másik: szintén a tescoban találtam egy bájos nyakláncot, és mivel bizsufüggő vagyok, nem tudtam otthagyni. 1490 Ft volt. Na erről ha minden igaz képet is teszek fel. Körülbelül a mell fölé érő nyaklánc: rózsákkal, gyöngyökkel és egy madárral, valamint én még tettem rá egy itthon lappangó pici szívet. (Ismételten bocsi a rossz minőségért.)
Szeretném nektek megmutatni az újdonsült szerelmemet, a chino beszerzésével ő lesz a Glamour-napok fő tárgya, remélem lehet majd kapni az üzletekben, és nem kapkodják el. Egyébként a képet a six honlapjáról szedtem, úristen keeeeeeell! Ha bárki lát ilyet bármely CundAban vagy sixben azonnal jelezzen, köszii!=)
Legyetek jóók, puszillak benneteket: Zsannu.*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)